narancs-türkiz a bútoron

before-after

Hű, ezzel most jól megszenvedtem. Még a Vaterán lőttem pár hónapja két éjjeliszekrénynek nevezett kisbútort, (ne felejtsem el, hogy minden ilyen, "Bonanza" típusú förmedvényt a jövőben messziről elkerüljek!). Persze az is lehet, hogy maga a bútorcsalád igényes, és előző gazdái ragasztották körbe a fiókokat levakarhatatlan műanyag bevonattal, valamint hagyták érvényesülni a pozdorjacsoda minél több részét egyéb helyeken. Pedig a képeken olyan jól néztek ki. Mindegy, ilyet soha többé vár még a második darab is, hurrá!

Na lássuk, mit kellett rajta elvégezni:

A fiókokról levágtam (kapartam, feszítettem) a felpúposodott műanyag bevonatot. Alatta a pozdorja lyukacsait fakittel kihúztam. Száradás után lecsiszoltam.

A fiókok fogantyúit lecsavaroztam, a lyukakat szintét kihúztam a kittel (púposra, különben kráter marad), száradás után ezt is szintbe csiszoltam.

A teljes bútor lecsiszolása, majd portalanítása után jött egy réteg alapozás. Majd kikevertem a narancsszín zománcfestéket és lefestettem vele a szekrényt.

Egy másik (sublót!) szekrény gombjai kerültek rá, az előző fogantyúk helyének nyoma sem maradt a kittelés után. Ezeket beragasztottam egy új furatba faragasztóval.

A sok pepecs előkészítés után jöhetett az, amit szeretek csinálni, a dekorálás. Akrilfestékkel valósítottam meg a hátlapra a kigondolt mintázatot, ami meglepetésemre pont úgy sikerült, ahogy megálmodtam, ezért már érdemes volt. Az achát-mintázatot lakkfilccel rajzoltam elő.

Narancs és türkiz árnyalatok. Ilyenkor igazán pech, hogy Canon gépem van, ami a türkiz, a narancs és a lila árnyalatait nem tudja szín-hűen átadni, mint a Nikon.




A színek kiválasztásánál a Tesco ihletett meg, ahonnan az alábbi szépségek származnak (azok ott türkizek, nem babakék meg zuzmó).

ez volt az inspiráció

mindenhol ott a cipő

tangerine - turquoise dresser